Kigyós Sándor szobrászművész számos alkotásával találkozhatunk a városi sétáink során. Pécsett dolgozott, tanított, a kulturális közélet aktív szervezője és résztvevője volt. Tragikusan fiatalon szakadt meg ez az aktív és gazdag életpálya 1984-ben.
Az életmű-kiállítás anyagát a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a pécsváradi vár Kigyós Sándor emlékszoba, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, Pécs Városa és a családi hagyaték valamint további magántulajdonban lévő szobrok adják. Kigyós Sándor alkotásainak ehhez fogható egységes, átfogó bemutatására nem került sor elmúlt 40 évben.
Kigyós alkotóéveiben a pécsi képzőművész közösség aktív tagja volt, köztéri szobrai megtalálhatóak a pécsi székesegyház előtt, a Xavér utcában és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet Tudományi Karának kertjében. Az emlékkiállítás szervezésben aktív szerepet vállal a hagyatékot gondozó család.
A pécsi kiállítás jelentősége abban rejlik, hogy itt egy kevésbé ismert, ám jelentős életművet ismerhetünk meg, amely egyszersmind tiszteletadás a művész emléke előtt és példázat a következő alkotói generáció számára.
Kigyós Sándor művei megalkotásával egyidőben művészetelméleti előadásokat tartott, népművelőként a szemlélő közönséget közelítette a művészetek befogadásához, átéléséhez és élvezetéhez. Belülről átélve és kívülről szemlélve hozta létre organikus és geometrikus szemléletű, klasszikus tisztaságú szobrait fából, kőből, fémből, de főként márványba faragva. Műveiben az ismert alapformákat – a vonalat, a görbét, a hasábot, a gömböt – a bennük rejlő erők és ellenerők alakítják szokatlan és ellentmondó formákká, amelyek a bennük lezajlott történés nyomait őrzik és mondják el.
A művész-népművelő tanár személyére szabott terepet talált a Magyar Televízió Műhelytitok című, hat részes sorozatának megírásában, szerkesztésében és a műsorok vezetésében. Tömör elméleti összefoglalót követően műsorvezetőként maga mutatta be a rajzolás, a fényképezés vagy a szobrászat műfaji jellegzetességeit, anyagait, technikáit és kapcsolódásukat más művészetekkel.
A szobrászatról szóló, kéziratban maradt könyvének fejezetei természetes lehetőséget kínálnak arra, hogy a jelen válogatásban a bennük foglalt esztétikai kérdéseket vagy az anyagok használatának a részletes leírásait a művész saját alkotásai illusztrálják: számos plasztika, rajz és vázlat reprodukciója kíséri a szöveget, míg az egész oldalas képeken az életmű különböző korszakaiból származó szobrok láthatók.
Kigyós művei több mint húsz kiállításon szerepeltek még életében, 1970 és 1983 között. Jónéhány plasztikáját őrzik jelentős köz- és magángyűjtemények, de láthatók szobrai a villányi Szobrász Alkotótelepen valamint Pécs, Zánka, Százhalombatta, Hajdúszoboszló és Pécsvárad közterein is.
A kiállítás kurátora dr. Fekete Dénes képzőművész, a Pécsi Galériák Vizuális Művészeti Centrum munkatársa.
