Kortárs Junior // Rendhagyó művészettörténet óra

A kiállítótérben elhelyezett iskolatáblák emlékfalként, hordozó- és üzenőfelületként működnek: tematikus válogatásokat kereteznek, és olyan művészeti kapcsolatokra világítanak rá, amelyek többek között Joseph Beuys, Ben Vautier, Beke László vagy Sorin Dumitrescu nevéhez kötődnek. A táblák egyszerre működnek gondolattérképként, archívumként és alkalmi fotóalbumok „lapjaiként”.

A foglalkozás során ezekre a vizuális „nyomokra” építve fedezzük fel, hogyan születtek meg a korszak radikális művészeti ötletei. Külön figyelmet kap a PÉRY Puci jelensége is – egy fiktív művészidentitás, amely mögött valójában több alkotó állt (Érmezei Zoltán, Rauschenberger János, Pauer Gyula).

A résztvevők a dokumentumokat nemcsak megnézik, hanem vizsgálják, összekapcsolják és értelmezik is: egyfajta művészeti nyomozás során derül ki, hogyan működtek a hatvanas–hetvenes évek művészeti hálózatai, és milyen szerepet játszott mindebben Beke László.

A foglalkozás arra hívja a fiatalokat, hogy a művészetet ne csak műtárgyakon keresztül, hanem ötletek, kapcsolatok és történetek rendszerén keresztül is felfedezzék. 

TÜKÖR/KÉPMÁS – BEKE 80+2

Ajánlott:

Vizuális kultúra / rajztanároknak
A foglalkozás betekintést ad a 60–70-es évek konceptuális művészetébe, művészeti hálózatokba és az archívum mint művészeti forma működésébe.

Művészettörténet iránt érdeklődő csoportoknak
A diákok megismerhetik Beke László munkásságát és azt a nemzetközi művészeti közeget, amelyben olyan alkotók is megjelennek, mint Joseph Beuys vagy Ben Vautier.

Történelem tanároknak
A foglalkozás a hatvanas–hetvenes évek kulturális közegét és gondolkodását is érinti, így segít megérteni a korszak alternatív művészeti működését.

Magyar / irodalom tanároknak
A dokumentumok, történetek és művészeti narratívák elemzése a szövegértelmezés és történetalkotás szempontjából is izgalmas.

Különösen ajánlott

• gimnáziumi osztályoknak,
• művészeti érdeklődésű diákoknak,
• 11–12. évfolyamnak, ahol már erősebb a reflexív gondolkodás.